Egyre több áremelési kísérlet várható az európai acélpiacon
Az év első heteiben az európai acélpiac összetett dinamikát mutatott, amely az „új árszintek” és a „aktuális tranzakciós árszintek” között ingadozott. Míg a spot árak továbbra is óvatosak olyan kulcsfontosságú régiókban, mint Németország és Olaszország, a gyártók jelentősen fokozták áremelési kísérleteiket mind a hosszú termékek, mind a lapos termékek szegmensekben.
Az ArcelorMittal legutóbbi árbejelentései döntő szerepet játszottak a lapos termékek piacának alakításában. Bár az áprilisban szállított 700 euró/tonna leszállított melegen hengerelt tekercs (CPT), az áprilisban szállított 820 euró/tonna leszállított horganyzott tekercs (CPT) és a májusban szállított 830 euró/tonna leszállított hidegen hengerelt tekercs (CPT) árszintje meghaladja a jelenlegi spot árakat, mégis hivatkozási értéket jelentettek a piac számára. Az új készletek beszerzési költségével kapcsolatos aggodalmak egyre hangsúlyosabbá váltak a szervízcenterek és a forgalmazók körében, megerősítve az áremelési várakozásokat. Bár egyes rövid távú emelési kísérleteket a tárgyalások prolongálhatnak, egyértelmű, hogy az általános piaci irány felfelé mutat. Az ArcelorMittal árjelzései növelték a piaci árak emelkedésének lehetőségét.
A CBAM 2026. január 1-jei bevezetése strukturális változást indított el az európai acélpiacon. Jelentős bizonytalanságok azonban továbbra is fennállnak a harmadik országok kibocsátás-kereskedelmi rendszereinek elismerésével és a kibocsátás-ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatban. Ezek a kihívások bonyolítják az importőrök költség- és jelentéstételi számításait. A CBAM regisztrációs számok vámeljárásokban való követelménye az év elején gyorsan kulcsfontosságú napirendi ponttá vált, és azóta széles körben elterjedt. A TARIC-kódok kötelező használata működési zavarokat okozott az ágazaton belül. Míg a geopolitikai és makrogazdasági ingadozások némileg beárnyékolták a CBAM rövid távú hatását, most már egyértelmű, hogy a CBAM alapvetően megváltoztatja a kereskedelmi dinamikát és a költségszerkezeteket közép- és hosszú távon. Ez a strukturális átalakulás elkerülhetetlennek tűnik az európai acélipar új korszakának alakításában.
